A legtöbb vezető tart az olyan helyzetektől, amikor
hatáskörén kívül, ismeretlen terepen, ismeretlen emberekkel kell
együttműködnie, pedig ez a képesség saját megítélésük szerint is
meghatározó fontosságú lesz a jövőben. Egyebek mellett ezt
állapította meg a hazai vezetők körében a Common Purpose
Magyarország Egyesület megbízásából a GfK Hungária Piackutató
Intézet által készített felmérés.
A hazai viszonylatban egyedülálló, 350 magyar, a magán-, a köz-
illetve non-profit szektorban tevékenykedő, vezető beosztású
személy körében végzett kutatás szerint a vezetők közel nyolcvan
százaléka nem szívesen dolgozik számára ismeretlen emberekkel, és
közülük minden második nem vállalna vezetői szerepet ismeretlen
környezetben. A vezetők egyharmada nem szívesen irányít olyan
embereket, akik nem tartoznak közvetlen hatáskörükbe. Ugyanakkor a
megkérdezettek döntő hányada szerint a jövőben éppen azok lesznek
sikeresek, akik képesek lesznek a saját szervezetük és szektoruk
ismert és megszokott határain túl is hatékonyan működni.
Holtzer Péter, a Common Purpose Magyarország elnöke szerint a
felmérés legfontosabb tanulsága az, hogy a hazai vezetőknek nincs
elegendő önbizalma ahhoz, hogy saját hatáskörükön kívül is
megpróbáljanak fellépni céljaik teljesülése érdekében, noha éppen
ezt tartják a jövő egyik legfontosabb kihívásának. A vezetők tehát
tisztában vannak azzal, hogy működési területükön kívül is szükség
van az együttműködésre (akár ismeretlen, másképp gondolkodó
emberekkel is), de vagy nem szívesen teszik ezt meg, vagy csak
nehézségek árán képesek erre.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy azoknak a készségeknek a
fontossága nő a jövőben a leginkább, amelyek a különböző
területeken dolgozó emberek hatékony együttműködéséhez szükségesek,
ilyenek például a szervezeten kívüli hálózatépítés, ellentétes
véleményt valló embereket tömörítő csapatok összefogása és
irányítása, illetve a vezető hatáskörén kívül eső személyek,
szervezetek eredményes befolyásolása. Saját bevallásuk szerint a
hazai vezetők számára éppen ezek a készségek okoznak problémát, így
elképzelhető, hogy szervezeteik a jövőben súlyos problémákkal
lesznek kénytelen szembenézni.
Bár a legalapvetőbb képességek közé sorolták, minden második
vezető számára nehézséget jelent komplex helyzetekben a megfelelő
megoldás megtalálása. Legtöbben az irányításuk alatt álló szervezet
működésének és funkcióinak mély ismeretét jelölték meg a
legkönnyebb feladatként, bár a megkérdezettek negyede számára ez is
nehézséget jelent. Ezenkívül elenyészően kevés vezető (mindössze 7
százalék) érzi magát nagyon felkészültnek a jövő kihívásaival
szemben.
A jelenlegi kedvezőtlen helyzet Svékus Márton, a Common Purpose
Magyarország igazgatója szerint csak akkor változhat, ha a vezetők
hajlandóak és képesek lesznek kilépni abból a komfortzónából,
melyet például az irányításuk alatt álló csapat, szervezet biztosít
számukra. Hosszú távon így épülhetnek ki a vezetők között olyan
turbulens (azaz másképp gondolkodó, de támogató emberekből álló)
hálózatok, melyek segítségével lerombolhatóvá válnak a különböző
szervezetek közötti falak, és megoldások születhetnek komplex
problémákra. Fontos feltétel továbbá, hogy a vezetők alkalmazottaik
számára is lehetőséget biztosítsanak a csapatokat, osztályokat és
intézményeket átívelő együttműködésre, és a komfortzónából való
kilépésre buzdítsák őket.
A magyar vezetők tisztában vannak azzal, hogy nő azon újfajta
készségek fontossága, melyek ahhoz szükségesek, hogy nap mint nap
ki tudjanak lépni komfortzónájukból, és olyan környezetben is
hatékonyan tudjanak dolgozni, amely a megszokottól nagyban eltér -
hangsúlyozta a kutatás részleteit ismertető sajtótájékoztatón Julia
Middleton, a Common Purpose alapítója. Nem tartotta ugyanakkor
meglepőnek, hogy a magyarországi felmérés eredményei szinte
teljesen megegyeztek a témában végzett brit vizsgálatéval. A
vezetők - csakúgy, mint Nagy-Britanniában - sajnos vagy önbizalom
nélkül közelítik meg a kihívást, vagy ami még rosszabb, gyakran
meghátrálnak.
