A magyar vezetőknek nincs elég önbizalmuk ahhoz, hogy
túllépjék hatáskörüket
A közszférában, a magán- és nonprofit szektorban dolgozó vezetők
többsége nem képes szervezetének keretein kívül érvényesíteni
céljait, jóllehet tisztában van azzal, hogy ezt kellene tennie.
Brit kollégáikhoz hasonlóan nincs elég önbizalmuk ahhoz, hogy
ismeretlen területeken keressenek együttműködő feleket, és nem
szívesen dolgoznak együtt a "nehéz" emberekkel.
A magyarországi vezetők több mint fele nem szívesen vállal fel
ismeretlen környezetben irányító szerepet, háromnegyedük pedig nem
szívesen dolgozik együtt olyan emberekkel, akikben nem bízik meg
automatikusan. Több mint 60 százalékuk nehéznek tartja a sokszínű
csapatok vezetését, kétharmaduk pedig megkérdőjelezi, hogy képes
saját hatáskörén túl is befolyással élni. Többek között ez derült
ki abból a - hazai viszonylatban egyedülálló - felmérésből, amelyet
a Common Purpose Magyarország Egyesület megbízásából a GfK Hungária
Piackutató Intézet készített a magyar a közszférában, a magán-,
illetve a nonprofit szektorban tevékenykedő, 350 vezető beosztású
személy bevonásával. A megkérdezettek döntő hányada ugyanakkor úgy
véli, a jövőben éppen azok lesznek sikeresek, akik képesek saját
szervezetük és szektoruk ismert, megszokott határain túl is
hatékonyan működni.
- Ez nem sajátosan magyar, hanem általános emberi probléma -
véli Julia Middleton, a Common Purpose alapítója és
vezérigazgatója. Ahogy a gyerekek, a felnőttek is nehezen lépnek ki
jól ismert, könnyű eligazodást kínáló környezetükből, hogy
megvizsgálják a külső, ismeretlen eredetű hatásokat, okokat,
másképp gondolkodó, dolgozó, más értékeket valló embereket.
A felmérés eredményei szerint a vezetők egyharmada nem szívesen
irányít olyan embereket, akik nem tartoznak közvetlen hatáskörükbe,
és minden második bevallotta, hogy nehezen találja a megoldást
komplex helyzetekben. Minden negyedik vezető azt válaszolta, hogy
nem hajlandó "nehéz" partnerekkel együttműködni, és 30 százalékuk
nem vállalná olyan projekt irányítását, amelynek eredményét nem
biztos, hogy személyes érdemének tekintenek majd. A válaszadók
mindössze hét százaléka érzi magát nagyon felkészültnek a következő
időszak támasztotta követelményekkel szemben.
- Változás akkor következhet be, ha a vezetők képesek és
hajlandók lesznek kilépni abból a komfortzónából, amelyet például
az irányításuk alatt álló csapat, szervezet teremt számukra. Hosszú
távon csakis így épülhetnek ki a vezetők között olyan turbulens -
azaz másképp gondolkodó, de támogató emberekből álló - hálózatok,
amelyek révén lerombolhatóvá válnak a különböző szervezetek közötti
falak, és megoldások születhetnek a komplex problémákra - véli
Svékus Márton, a Common Purpose Magyarország
igazgatója.
Számtalan nemzetközi példa bizonyítja, hogy azok az
üzletemberek, akik megjárták az állami szférát, a civil
szerveződéseket és a magánszektort is, kiugróan sikeresek lesznek,
hiszen megértik a különböző célokért dolgozó csoportok
motivációját, ismerik eszközeiket.
A magyar felmérés eredményei szinte teljesen megegyeztek a
Nagy-Britanniában végzett kutatáséval. - A legfontosabb tanulság
az, hogy a hazai vezetőknek nincs elegendő önbizalmuk ahhoz, hogy
saját hatáskörükön kívül is megpróbáljanak fellépni céljaik
teljesülése érdekében, vagy ha meg is kísérlik, nehéznek találják
azt. Pedig tisztában vannak azzal, hogy ez a jövő nagy kihívása -
mondta Holtzer Péter, a Common Purpose Magyarország
elnöke.
A brit szigeteken annyival tartanak előttünk, hogy ott a
vezetők, miután felismerték a problémát, már azzal is tisztában
vannak, hogy nekik maguknak kell cselekedniük a megoldás érdekében.
Magyarországon a vezetők egyelőre a felismerés tényénél állnak.
