Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végeztem magyar-történelem,
illetve portugál szakon. Pár évvel ezelőtt családommal Budapest
egyik kertvárosát a Középső-Ferencvárosra cseréltük, mert szeretünk
itt élni, és szeretjük látni, ahogy a "város elkezd beszélni a
lakóihoz" (Roland Barthes), és a IX. kerületben ez történik már
hosszú évek óta.
A 90-es évek közepén igazgatója voltam a Nemzetközi
Hungarológiai Központnak (ma: Balassi Intézet), majd az ország
egyik legnagyobb civil szervezetének, a Magyar Újságírók Országos
Szövetségének ügyvezetőjeként dolgoztam. 2000-től az akkori Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériumának művészeti és nemzetközi
helyettes államtitkára voltam. 2003-2006 között a Magyar
Közigazgatási Intézetben dolgoztam (ma: Kormányzati Személyügyi
Szolgáltató Központ). Írtam tanulmányokat a hazai és külföldi
kulturális igazgatási rendszerekről, a hazai kulturális
intézményrendszerről, az alternatív finanszírozási lehetőségekről,
a nemzetközi kapcsolatokról. 2007-ben tagja lettem az Extremely
Hungary2009, azaz a New York-ban és Washingtonban rendezett magyar
kulturális programsorozat Tanácsadó Testületének és egyben vezetője
az évad budapesti programirodájának.
2008-ban pályázaton elnyertem a Magyar Fotográfusok Háza
Nonprofit Kft, népszerű nevén a Mai Manó Ház ügyvezető igazgatói
tisztségét. E mellett 2010 augusztusától a közeljövő egy,
reményeink szerint meghatározó multifunkcionális intézményének, a
most épülő és hamarosan megnyíló CET-nek vagyok a kulturális
igazgatója. Jelenleg munkatársaimmal a kulturális programok
tervezésén dolgozunk, hogy a régi raktárak helyén emelkedő új
szoborépületben megteremthessük a kultúra, a gasztronómia és
az üzlet új minőségét.
